A Pilismaróti-öblözetnek közel a 11-es műúttal lehatárolt része sík, 105-110 m-es mBf magasságú ártéri terület (alluviális terasz).
A vízbázis öblözetbeli peremi helyzete miatt a pleisztocén kavicsterasz vékony, mindössze 3,5 – 4,5 m vastagságú, a vízműkutak sekélyek.
A durvatörmelékes vízadó fekümélysége területileg változó, a Dunához közeli területeken 91-97 mBf, a vízműkutaknál ~ 97,5 mBf, a háttér irányába meredeken emelkedik, a 11-es út közelségében ~ 102 mBf szintű.
A fedőképződmények szintje a parti sávban 99-106 mBf, a vízműkutaknál 101,0-101,5 mBf.
A jellegzetesen folyóvízi eredetű vízadót többnyire homokos kavics, kavicsos homok rétegek alkotják, de az öblözetben a tiszta kavics és görgeteges kavicsrétegek illetve a homoklencsékkel taglalt vagy iszapos rétegek megjelenési formáival is találkozhatunk
A kavicsréteg fedőjét féligáteresztő ártéri üledékek, homokos iszap, agyagos homok, homokos agyag rétegek alkotják.
A termelőkutak vízutánpótlásuk nagyobb részét a Duna felől kapják.
A Pilismaróti-öblözetben a fedőrétegek a felszín felőli szennyezőanyagok bejutásával szemben védelmet nem biztosítanak, a fedő helyenkénti agyagos megjelenése csak lokális védelmet nyújt.
A vízbázis védőterületének jelentős részét Dömös település, kisebb részét Pilismarót település bel (családi házas és kertes beépítés) -és külterületi (mezőgazdasági művelési ágú) ingatlanjai foglalják el.
A területen kevés számú kisipari tevékenységet folytató üzem található, ugyanakkor a dömösi vízbázis háttér-utánpótlódási területei mezőgazdasági műveléssel hasznosítottak, a szántóterületek nemcsak a szűkebben vett öblözet területén vannak, hanem a 11-es közlekedési út Ny-i oldalán is.
Dömös és Pilismarót települések területén a csatornahálózat kiépítettsége 100%-os.
A település felől a termelőkutak felé áramló talajvíz minőségi állapotát a 9 db megfigyelőkútból álló monitoring rendszer üzemeltetésével rendszeresen ellenőrzi Társaságunk.