A Leányfalui Vízbázis termelőkútjai a Szentendrei-Dunaág jobbpartján - a 17,0-19,0 fkm szelvények között -, a nagyon jó vízadó képességű pleisztocén korú kavicsterasz homokos, kavicsos rétegeire szűrőzve létesültek, melyek érzékenyek a felszíni szennyezésekre. A vízbázis védőterületén 2 szennyvízátemelő is található. A vízbázis utánpótlódási területén a legfőbb szennyező tényező a szennyvízszikkasztás.
A vízbázis környezetében a szennyvízhálózat nem épült ki minden utcában, ezért számos ingatlan nincs a szennyvízhálózatra kötve (a település közel 80%-a csatornázott). A rákötési arány a csatornával ellátott területeken sem 100%-os. A DMRV Zrt. nyilvántartása szerint még mindig jelentős azoknak az ingatlanoknak száma, ahol a kommunális szennyvizet házi szennyvíztárolóban gyűjtik, melyek vízzárósága kétséges. A szikkasztások szennyező hatása egyes kutak esetében, alacsony Duna-vízállás időszakában a termelt víz minőségének romlásában érzékelhető. A vízbázis védelme érdekében legfontosabb feladat a szikkasztások felszámolása. Egyéb jelentősnek mondható szennyezőforrás nincs a védőterületeken.
A vízbázis rendkívül jó vízbeszerzési lehetőségű partszakaszra települt. A termelőkutak a nagy kiterjedésű, átlagosan 7 méter vastag pleisztocén homokos-kavics, homok, kavics összlet vízkészletét csapolják, a vízadó vastagság változásának megfelelően szűrőzve, átlagosan 4-10,5 m szűrőhosszakkal (csőkutak szűrőzését tekintve).
A talajvízszint és a szennyező hatások észlelésére létesült monitoring rendszer rendszeres vizsgálatát a DMRV Zrt. Technológiai Osztálya valamint a Vízminőség-Ellenőrzési Osztálya végzi. A monitoring rendszer 32 db figyelőkútból áll, amelyek a termelőkutak környezetében találhatók.
iWiW
Facebook
Google Reader
Startlap
Twitter